Skócia - Álom és valóság

Milyen is valójában itt lenni? Amikor jelentkeztem Skóciába, illetve izgatottan vártam az indulás napját, már egy kész kép volt a fejemben. Egy magasztos fellegvár, egy kicsit varázslatos, de semmiképp sem földi képzelet. Igazából nem is tudom mit vártam, illetve miért mesésítettem ennyire el az egészet. Hisz itt is csak emberek élnek, pont úgy mint otthon. Két valóság van mindig, amit elképzel az ember, és ami valójában van. Az igazság az, hogy semmi varázsatos, természetfeletti dolog nincs Aberdeenben: egy szép kisváros egy egyetemmel, tele sok lelkes fiatallal, akik próbálnak beilleszkedni, és elkezdeni az életüket. Itt is fel kell kelni reggel fogat mosni, megfürödni, reggelit csinálni, megszagolni a tejet, hogy romlott-e, kivinni a szemetet. Itt is hangosak a lakótársak, itt is vannak egyaránt bunkó és kedves emberek, jó és rossz tanárok. Vannak vizsgák, nehezebb napok. Pont úgy zajlik itt az élet, mint mondjuk az Debrecenben, vagy Pécsett folyhat egy kollegista számára. Mindössze annyi, hogy fonttal fizetünk és angolul beszélünk. De jól érzem magam. Nagyon jól érzem magam, és örülök, hogy ide jöttem, még mindig jó döntésnek tartom. Egyszerűen annyi az egész, hogy nincs itt semmi csoda, csak elnagyoljuk, és ez megtéveszthet, engem megtévesztett, amikor idejöttem. Az élet, az élet maga a csoda.