Kósza gondolatok

Helytállni a világban. Gondoskodni magadról és egymásról. Szeretni. Tanulni, a jövőbe nézni. Felnőni. Néha nehéz. Nincs szabadság, ma anya főz, vagy pihenő. Kicsit elveszek a világban. Kéne egy kis idő magamra. Igen. és ekkor jó hátradőlni. Semmit sem csinálni, semmi hasznosat. Hátra feküdni, és hallgatni egy gyönyörű keserédes dalt: http://www.youtube.com/watch?v=zaLoBdqcvVY . Mintha csak azt mondaná, viszlát gyerekkor. Viszlát ártatlan tudatlanság, viszlát legnagyobb probléma, hogy megette a padtársam a csokimat. Fárasztó néha. A sok felelősség, a munka, a tanulás, az út keresése. Önmagam megtalálása. De mégis... boldog vagyok, és örömmel tölt el, amit csinálok. Minden egyes újabb pihenő, egy rövid megálló, egy öt perc magamra... és a gondolat, hogy mennyire is szeretek élni. http://www.youtube.com/watch?v=WA8j_b5WTys

A tárgyfelvétel és az órák

Egy kicsit megkésve írok erről a témakörről, de mindezt csak azért, hogy magukról az órákról is tudjak beszélni. :) Dióhéjban, kétféle óra van: előadás és gyakorlat - az előadás nem kötelező (de erősen ajánlott), míg a gyakorlatokon jelenlétit vezetnek, és aki kettőnél többször hiányzik, az nem vizsgázhat, vagyis bukta a tárgyat és a krediteket. Összesen 120 kreditet kell egy évben teljesíteni. Nekem négy 30 kredites tárgyam van: Reading Writing (angol irodalom), Introduction to the Culture and Literature of Modern France (francia kultúra és irodalom)), French Language 3A (francia nyelv) és How Should One Live? (morálfilozófia).

Az előadásokon együtt van az egész évfolyam, így ott nem volt különösebb választásunk: egy megadott időpontra be kell menni egy előadóba, és más teendő nincs. Maximum nem bemenni, ha fáradtak vagyunk. A gyakorlatok felvétele ennél körülményesebb volt, de nem túl nehéz. Az egyetemnek van egy Neptunhoz hasonló saját rendszere, azzal a különbséggel, hogy működik. Minden előadáshoz felkínál egy gyakorlatot, ahol mi kiválaszthatjuk, hogy milyen időpontban szeretnénk menni. Ez szerintem nagyon fair. Először kicsit bonyolultnak tűnt, meg is voltam ijedve, nehogy félrekattintsak, stb, de az idő távlatából már roppant egyszerű. S készen is van a félév tárgyfelvétele.

Nagyon kevés órám van, számszerint 13 egy héten. Legkorábban tízre járok be, aztán hazamegyek ebédelni, majd délután visszamegyek. A szerdám üres, és pénteken is csak egy órám van. Ezzel ellentétben, vagy ebből kifolyólag viszont nagyon sokat követelnek. Rengeteg esszét kell írnunk, beadandókat csinálni, amiket szigorúan osztályoznak. 20-as skálán kapunk egy jegyet, nekem eddig egy12-esem, és egy 15-ösöm van. Vicces, hogy mindkét esszémhez többnyire pozitív komment volt írva, annak ellenére, hogy 8, illetve 5 pontot vesztettem. Ez itt elvileg jónak számít. :D Arról nem is beszélve, hogy a negatív észrevételeken lehetetlen javítani. Az egyik feladatban 100 szóban kellett válaszolni egy kérdésre, én 99-et írtam. Erre a tanár megjegyzése: "nagyon, nagyon jó, de kicsit ki tudnád bővebben fejteni? túl szűkszavú". ééés ment is le a pont: négyből kettő.

Hétfő, 11:00, Francia irodalom előadás

Irodalom és kultúra, nagyon érdekes. :) Filmeket nézünk, olvasunk, beszélgetünk. Angolul... a francia irodalmi művekről, ami kicsit furcsa, és sokszor zavaró, mivel a nyelvet nem is használjuk. Megkérdeztem erről a tanárt, azt mondta, ez nem nyelvóra, hanem kultúra, és az a cél, hogy minél jobban megismerjük. Hát jó. A tananyag egyébként Jacques Prévert, 20. századi költőt, Annie Ernaux kortárs írónőt, filmeket, illetve egy kis történelmet takar. Prévert verseit szeretem eddig a legjobban, könnyen érthető, letisztult, mégis fantasztikus verseket írt. Valószínűleg ezért olyan népszerű Franciaországban. A tanár isteníti, ami viszont nem jó. Amikor minden egyes felolvasott vers után 5 percig azt kellett hallgatnunk hogy Prévert egy földre szállt isten, és aki nem szereti, annak nincs ízlése, és ez a vers is, áá, az már kezdett sok lenni.

Jacques Prévert - Le jardin

Des milliers et des milliers d'années 

Ne sauraient suffire 

Pour dire 

La petite seconde d'éternité 

Où tu m'as embrassé 

Où je t'ai embrassèe 

Un matin dans la lumière de l'hiver 

Au parc Montsouris à Paris 

A Paris 

Sur la terre 

La terre qui est un astre.

Jacques Prévert - A kert

Évmilliók kellenének

Hogy elmondhassam

A pillanat
Halhatatlanságát
Amikor megcsókolsz
S mikor megcsókollak

Egy fényes téli reggelen

A Montsouris Parkban
Párizsban
Itt, a földön
Ami egy ragyogó csillag.

(igyekeztem szépen lefordítani :))

Hétfő, 14:00, Filozófia gyakorlat

Ezt az órát szeretem a legkevésbé. A gyakorlat lényege, hogy összhangban legyen az előadásokkal, elmélyítsük a tudásanyagot, és feltegyük a kérdéseinket. Ez nagyjából megvan, de a tanár nincs a helyzet magaslatán,teljesen kedvtelen, és mindig ugyanazzal a mondattal kezdi az órát, hogy "okay, today, we're gonna try to discuss about ...". Általában nagyon kevés dolgot beszélünk meg, és végeredményben semmi újat nem tanulunk. Esszéírást pláne nem. A tanár kedvtelensége általában ránk is kivetül, és nem lesz túl élvezetes az óra. Igaz a megbeszélős feladatoknál kicsit mindig felpörgetjük az aludt tejet Sebastiannal, aki az egyik legjobb barátom lett az utóbbi hetekben. :) Ezért megérte felvenni ezt a tárgyat. :P

Kedd, 10:00, Filozófia előadás

Na, ez viszont annyival jobb. :D Az előadó egy fiatal kolumbiai származású amerikai, aki nagyon érdekesen adja elő az egyébként sokszor száraz anyagot. Nagyon jól tanít, sokszor ismétlünk, óra végén kérdezhetünk, stb. A tananyag morálfilozófiai kérdéseket feszeget, erre a háromra fókuszálunk: miért éri meg / nem éri meg morálisnak lenni? mindig tudjuk-e, mit lenne a helyes cselekedni? Van-e kapcsolat morál és barátság között? Tulajdonképpen sorra vesszük azt, hogy mit gondoltak különböző korokban a morális kérdésekről, Platóntól kezdve a mai értékrendig.

Kedd, 11:00, Angol előadás

Az előadásokat ugye nem mi választjuk, úgyhogy filozófia után 5 percem van átrohanni az angol előadásra a campus másik végébe (ami azért egy 30 épületből álló egyetemvárosban távolság), de már késés nélkül tudom teljesíteni. :D A tananyag érdekes, az előadók is jól magyaráznak, s számomra külön öröm, hogy nagyon sokan publikáló írók közülük. Egyetlen problémám az egyik előadó hanghordozása. Valamiért néhány nő nagyon szeret magas hangon beszélni úgy, hogy a normális frekvenciájukat egy-két oktávval véletlenszerűen megemelik, amikor magyaráznak, majd visszatérnek alsóbb regiszterbe. A világból ki lehet kergetni ezzel, 10 perc után sikítva rohannak ki az óráról, a fejem belefájdul. Az egyetlen dolog, ami miatt maradok, az az, hogy nagyon jó tanár, és érdemes meghallgatni, amit mond.

Olvasmánylista az első félévre:

Arthur Conan Doyle, A Study in Scarlet (Oxford: World’s Classics, 2008)

Maria Tatar, ed. The Classic Fairy Tales (New York: Norton Critical Editions, 1998)

Jackie Kay, Trumpet (London: Picador, 1998)

Paul, Keegan, ed. The Penguin Book of English Verse (London: Penguin, 2004)

Thomas, More, Utopia, ed. and trans. Robert M Adams (New York: Norton Critical Editions, 1992)

James Hogg, The Private Memoirs and Confessions of a Justified Sinner (Oxford: World’s Classics, 1999)

Muriel Spark, The Prime of Miss Jean Brodie (London: Penguin, 2000)

Kedd, 13:00, Francia nyelvtan gyakorlat

Sok mondandóm nincs erről az óráról. Nem túl érdekfeszítő. Kis csoportokban vesszük a nyelvtant, egyben az egészet, és a számonkéréshez nincs túl sok köze - az a tipikus egyetemi. :D Itt kaptam 20/15 pontot a fordításomra (a legjobb 16 pontos lett), ami úgy nézett ki, hogy az egész lap pirossal alá volt húzva, kommentálva, hogy így nem jó, úgy nem jó, és még a szó szerinti fordításhoz is kommentelve, hogy túl költői.

Kedd, 14:00, francia szóbeli
Az egyik kedvenc órám. Itt a legközvetlenebb a tanár, aki már órák előtt ott van a teremben, odajön beszélgetni hozzánk, és állandóan szóval tart. Nehéz megérteni (ha eddig nem írtam volna, minden francia tanár importált anyanyelvi, angolul nem nagyon tudnak), de mire való a szóbeli óra, ha nem erre. Ezen felül folyamatosan elmondja, hogy mennyire szeret minket, de nem a ciki túlbuzgó módon, hanem tényleg úgy, hogy mi is értékeljük még. :) Az eredmény a legcsaládiasabb órám, ahol nagyon sok barátot szereztem, és még beszélni is valahogy elkezdtem franciául.

Csütörtök, 10:00, angol gyakorlat
A másik kedvenc órám, verhetetlenül a kedvenc tanárommal. Bevallom, a tárgyfelvételnél használtam egy nem hivatalos tanárjellemző oldalt, és a diákok visszajelzése alapján választottam az ő csoportját - megérte. Ritkán találkoztam még ennyire művelt, közvetlen, a diákok nyelvén megszólaló tanárral, aki mindig fent tudja tartani a figyelmet. Ő volt az is, aki az első órán csak beszélgetett velünk, mert szerinte akkor tudunk csak együtt dolgozni, ha valamennyire ismerjük egymást. Voltak ötletei arról, hogy hogyan lehet a legtöbbet kihozni egy ismerkedős beszélgetésből, aminek az eredménye ismét egy jól funkcionáló csoport lett, a francia nyelvi gyakorlattal ellentétben, ahol sokszor kivégzés-hangulatom van.

Csütörtök, 15:00, francia irodalom gyakorlat

Ez is egy jó óra, itt véletlenszerűen pont azokkal az emberekkel kerültem össze, akikkel egy helyen lakom, vagy korábban már összebarátkoztunk, így nagyon szeretek ide járni. A tanárnő viszont érdekes: fiatal, gyönyörű, de valamiért úgy öltözködik és viselkedik mint egy 50 éves. Nagyon merev, és egy kicsit talán szerepet is játszik. Ettől függetlenül a tudása megkérdőjelezhetetlen, és a maga módján jófej. :) Az órán verseket olvasunk/elemzünk, vagy beszélgetünk a filmekről, rajtunk van a hangsúly, mivel az előadásokon sok szóhoz nem jutunk ugye.

Péntek, 10:00, francia magnóhallgatás

Hát ezt nem lehet túl érdekesen tartani, kapunk egy fülhallgatót, és kitöltjük a feladatlapot, majd ellenőrizzük. Érdekes módon egy 21 éves francia lány (nincs jobb szó) a tanárunk, aki felsőbb éveken is tanít, és nem egy diáknál, többnyire az Erasmusoknál még fiatalabb is. :D

PS: nem ennyi az összes órám, az előadásokból kettő van, de tudom hogy így is piszkosul kevés :D

Számonkérés:

Angol irodalom: két 1000 szavas esszé, vagy egy 1000 szavas esszé és egy szonett írása (lehet tippelni melyiket választom XD)
Francia irodalom: 1 prezentáció, 1 verselemzés, és két 1500 szavas esszé
Francia nyelv: 5 számonkérés (fordítás, nyelvtani teszt, magnóhallgatós feladatlap, stb)
Filozófia: egy 2000 szavas esszé

+ minden tárgyból 15%-ban a gyakorlatis tanár által adott szorgalmi jegy is beleszámít

Ezek teszik az év közi jegyeket. Aki nagyon jól teljesít rajtuk (legalább 20/12), azoknak nem kell vizsgázni januárban, de igazából az a realitás, hogy jó, ha egy tárgyat megúszunk. :D

A házi könyvtáram - avagy könyvhajsza Aberdeenben :)

Mint a legtöbben tudjátok, élek-halok a könyvekért, nem véletlenül mentem irodalom szakra! :) Nem csak a tartalmat szeretem, hanem a formát - soha nem olvasok számítógépen, vagy e-bookot. Szükségem van a "megtestesült" könyvre, amit cipelhetek magammal, stb... Szóval nekiálltam feltölteni a könyvtáramat itt, és most erről írnék egy rövidebb bejegyzést.

Nem nagyon veszek újonnan könyvet, mivel elég drága. Legalábbis az én pénztárcámnak. Inkább antikváriumokban sétálgatok, és közel újszerű állapotban nagyon olcsón lehet könyveket kapni, arról nem is beszélve, hogy van valami elvarázsolt hangulata ezeknek a kis régi boltoknak. Volt néhány nagyon jó vételem. Egy Cat's Protection nevű (először azt hittem kisállatkereskedés :P) boltban 50 penniért megszereztem a Da Vinci kódot, illetve az első Harry Potter kötetet. Ez kivételes helyzet volt, a törzshelyem igazából az Old Aberdeen Bookstore, ami az óvárosban egy csendes kis bolt, egy kedves idős tulajdonossal, aki már ismer, és tudja, hogy nem nagyon távozom üres kézzel. :D

Ebben a boltban kötelezőket is lehet kapni, megéri felkeresni. Újonnan a Study in Scarlet 8 font volt a 'hivatalos' könyvesboltban. Én megvettem a "Complete Sherlock Holmes Stories", 1500 oldalas gyűjteményt 3 fontért! A vaskos 3000 oldalas Oxford angol-francia, francia-angol szótár (lásd a kép jobb szélén elterülve) 7 fontba került a bolt 40/45-ös árával ellentétben. Szóval ennyit lehet spórolni. Külön vicc, hogy a legtöbbet nem is olvasták: az ötven centes Da Vinci kód még ki sem volt nyitva soha.

Szeretek még egy HMV nevű multimédia boltba járni, ahol minden van: könyvek, CD-k, DVD-k. Tűrhető árakkal dolgozik (egy klasszikus CD, mondjuk a Metallica Muster of Puppets-e 4 fontba  kerül, a háromszoros magyar importárhoz képest). Néha vannak akciók, így tudtam a Trainspottingot 2 fontért újonnan megszerezni, illetve egy másik Welsh könyvet 1 fontért.

A polcom elrendezése logikus, mégha nem is látszik annak. :D

Négy szekcióm van, amin belül minden betűrendben van. Bal oldalról indulva a magyar könyvekkel kezdődik. Van egy darab. :D Ennyit hoztam magammal csak sajnos... De legalább nem volt nehéz betűrendbe rakni. :P Utána angol nyelvű "sima" olvasmányok kezdődnek, amiket érdeklődésből vettem, és nem kényszerítettek rám. Ez után jönnek a kötelező olvasmányok, majd a francia szekció, ahol nem választottam külön a kedvtelést a kötelezőtől, mivel nincs túl sok könyvem még.

És akkor, mim is van? :D

Magyar könyvek

Gárdonyi Géza - A láthatatlan ember

Angol könyvek

Adams, Douglas - The Hitchhiker's Guide to the Galaxy
Brown, Dan - The Da Vinci Code
Creative Writing Society Anthology 2012, 2013 (az egyetemi írói kör antológiái)
Heller, Joseph - Catch 22
Robertson, James - Joseph Knight
Rowling, J.K. - Harry Potter and the Philosopher's Stone
Steinbeck, John - Of Mice and Men
Tolkien, J.R.R. - The Lord the Rings Trilogy
Welsh, Irvine - Filth
Welsh, Irvine - Trainspotting

Angol kötelezők

Burns, Robert - Selected Poems
Dekker, Thomas / Middleton, Thomas - The Roaring Girl
Doyle, Sir Arthur Conan - The Penguin Complete Sherlock Holmes
Hogg, James - The Memoirs and Confessions of a Justified Sinner
Keegan, Paul (editor) - The Penguin Book of English Verse
Tatar, Maria (editor) - The Classic Fairy Tales

Francia könyvek

Baudelaire, Charles - Les fleurs du mal
Ernaux, Annie - La place
Maupassant, Guy de - Une vie
Prévert, Jacques - Paroles

és persze még közel sem fejeztem be... :)

Otthonra találni

Az ember néha elmegy táborba, 1 hétre, akár kettőre, és jól érzi magát. Aztán hazamegy. Nem kell különösebben otthon éreznie magát, sőt egyáltalán nem is kell, épp ez a lényege, kicsit elszakadni. Itt is tábori érzésem volt, és nagyon jó volt... aztán 1 hónap után ez eltűnik, és nem érez az ember semmit - csak ürességet, idegenséget, valami zavaró másságot. A hétköznapok átvették az uralmat az újdonság felett, az ember pedig egy táborban ragad, messze otthontól. Nincs mihez ragaszkodni. Van néhány emlék: egy buli, egy-egy beszélgetés, de ezekhez nem ragaszkodik az ember, ezek csak vannak, de nem lehet beléjük kapaszkodni.

Aztán hirtelen történik valami... váratlanul, jelentéktelennek tűnő dolgok előrelépnek, és már várom őket. Már hiányzik, ha vége, és újra szeretném őket. Hirtelen barátok vesznek körül. A semmiből. S most már otthon érzem magam, már van mibe kapaszkodni. Már nem csak emlékek vannak, hanem emberek, események, amihez ragaszkodni tudok. Mi jut hirtelen eszembe? A több órás átbeszélgetett vacsorák a katalánokkal. A vasárnapi próbák a zenekarral. A melegszendvicsezések Brigivel. Az írói kör. Beszélgetések Lorenzoval, aki talán az itteni legjobb barátom. Az antikváriumban való lézengés. A reggeli séták és beszélgetések a suliba menet. Császkálás a városban. A csehek, akiket imádok. :D Ezek, ők már mind-mind hiányozni fognak, ha elmegyek innen. Most már van egy otthonom it is, és ez jó érzés! :)