2013. október 16., szerda

Verselő Skócia

A mai, rendhagyó posztban három, itt íródott verssel jelentkezek! Sokszor egy sima naplószerű írás nem elég ahhoz, hogy megosszam, mit gondolok, így jutottam most arra, hogy közzéteszem az eddigi 3 alkotást, ami itt született! :)

A végtelen történet

Egyszer volt, majd hol nem volt,
Talán soha nem is volt,
Nincsen eleje, nincsen vége,
csak milliónyi bekezdése.

Hosszú, rövid, egy szavas
Tömérdeknyi gondolat.
Tréfa, csavar, bölcselet,
S mi szem szájnak az ingere.

Olyannyira mesteri,
Hogy nem lehet letenni,
De vigyázz, kérlek csak úgy vedd kézbe,
Hogy tudd, barátom: nincsen vége.

Végtelen történet, végtelen bölcsesség,
De rabul ejt, s nem enged többé,
Tudás vagy Élet? Vagy az Élet a Tudás?
Nesze aurea, a mediocritas.

PS: gondolatok, amikor bevéstem a naptáramba a decemberig teljesítendő 10 esszé határidejét :D

Otthonra talál

Zordon üresség kong, szürke itt minden ház,
Szélben leng csak erre az árva hintaágy.
Testem tétlen bolyong, csak izmok vezérlik,
Mert szívem a lelkem szabadon ereszti.

Szabadon ereszti, és elszáll messzire
Kilétét nem fedi nekem sem, senkinek,
De valami hirtelen visszahúz mégis,
A föld beleremeg, és remegek én is.

S én még
Azt hittem elvesztem. Bizonyára. Talán...
De itt még
Az elveszett lélek is otthonra talál


PS: így dolgoztam fel a honvágyat

Born to Die

I was born to die -
What an annoying paradox
That I'm given this life
But will lose it after all.

Everything I have,
Is gonna die with me
My life, my sense,
Will only be a been.

The moment you cherish,
Is what we do,
Collecting memories,
is what we ever knew.

So what? and why
Should I live at all?
'Cause After a while
I'll be dead as a stone.

But wait! Now,
Now here I am.
I don't know.
Was it true what I said?

No, no, I was rather
born to live, live and live.
Even if it's harder
Than to be ignorant with it.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése